Mit tennél, ha el kellene hagynod otthonod?

Sajnos a fidzsiek tudják a választ...

Szinte mindenki ismeri a Fidzsi-szigeteket, gyönyörű strandjaival és turisztikai látványosságaival. Fehér, hosszú strandok, türkizkék vizek, pálmafák…

A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Körülbelül 1300 mérföldre (2100 km-re) északra veszi körül a Koro-tengert az új-zélandi Aucklandtől. A szigetcsoport mintegy 300 szigetből és 540 szigetecskéből áll, amelyek körülbelül 1 000 000 négyzetmérföldön helyezkednek el. A 300 szigetből körülbelül 100 lakott.

https://www.britannica.com/place/Fiji-republic-Pacific-Ocean

 

Fidzsi-szigetek a közelmúltban amellett, hogy mennyország, másról is ismert, a tengervizek emelkedése miatt.

Mivel ez egy szigetcsoport, a Fidzsi-szigetek minden évben szembesül az elsüllyedés veszélyével.

 
 

A valóság keményen üt, a Föld hőmérséklete emelkedik, de a klímaváltozás hatásai a világ egyes részein jobban érezhetőek. Bár a Fidzsi-szigetek a világ szén-dioxid-kibocsátásának kevesebb mint 1%-át termeli, a legerősebb hatások erre az országra vonatkoznak. Például míg Ausztrália fejenként 15 metrikus tonna CO2-t bocsát ki, ami az egyik legnagyobb egy főre eső kibocsátás a világon, addig Fidzsi-szigetek csak 1,95 tonnát bocsát ki fejenként.

 

Fidzsi-szigetek azonban nem az egyetlen süllyedő város, a többi Jakarta, Amszterdam, Lagos, Velence, Alexandria, Kiribati, Ho Si Minh-város, Bangkok, Francia Polinézia, Charleston, Miami, New Orleans, Salamon-szigetek, Dhaka, Maldív-szigetek, Houston, Tuvalu és Rotterdam. A szén-dioxid-kibocsátás és a klímaváltozás növekedésével ezeknek a városoknak a száma is növekedni fog.

 

A tengerszint emelkedésének oka

A válasz nem nehéz. Évek óta szembesülünk vele.

A tengerszint változását számos különböző térbeli és időbeli léptékben működő mechanizmus vezérli. A tengerszint emelkedése az óceán felmelegedése során bekövetkező hőtágulásának, valamint a hegyi gleccserek, valamint az Antarktisz és Grönland jégtakaróinak olvadó jege miatti megnövekedett víztömegnek köszönhető.

 

Mivel az emberi tevékenységek továbbra is veszélyeztetik a környezetet, a szigetek egyre érzékenyebbek az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése szén-dioxidot bocsát ki, egy üvegházhatású gázt, amely megköti a hőt a légkörben. Ahogy a globális felszíni hőmérséklet emelkedik, a bolygó gleccserei és jégtáblái megolvadnak, és a tengerszint emelkedik.

 

Az emelkedés mértéke erősen függ a jövőbeni szén-dioxid-kibocsátás mértékétől és a jövőbeni globális felmelegedéstől, a sebesség pedig egyre inkább függhet a gleccserek és a jégtakaró olvadásának ütemétől.

 

2013-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete átfogó jelentést adott ki, amely szerint a kibocsátás jelentős csökkentése nélkül a tengerszint 2100-ra 1,5 láb és 3 láb között emelkedhet. A Nemzeti Repülési és Űrhivatal szerint 1900 és 2018 között a globális átlagos tengerszint szintje 16-21 cm-rel emelkedett.

 

A NASA elindította az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületet, az AR6 Sea Level Projection Tool-t, amely a jövőbeli kibocsátási forgatókönyvek függvényében 2020-tól 2150-ig terjedő globális tengerszint-emelkedésre vonatkozó előrejelzéseket készít.

https://sealevel.nasa.gov/data_tools/17

 

Nem volt éles és hirtelen , évek óta emelkedett a tenger szintje, és a legtöbb ember nem akarta látni.

 

Nézzük meg a további forgatókönyveket. Mi történik, ha a tengerszint emelkedik?

Elolvad a jégtakaró, felolvad a sarkvidéki tengeri jég, nyomás alatt vannak a vízkészletek, felerősödnek a hőhullámok és a heves esőzések, eltűnnek a korallzátonyok, a tengeri élőlények és más állatok a sarkokra vándorolnak, sőt ki is pusztulnak. Az erózió károsítja az élelmiszereket, az élelmiszerellátás veszélybe kerül és éhínség. A tengervíz elárasztja az édesvízi tavakat.

 

Az embereknek el kell hagyniuk otthonaikat, a lakosság ki van téve a kitelepítésnek, a betegségeknek és az életeknek. Ezeket az embereket klímamenekülteknek vagy elfeledett embereknek hívják, a városokat pedig szellemvárosoknak.

 
 

A tengerszint emelkedése a Fidzsi-szigetek part menti területeinek eróziójához vezetett, a sós víz behatolása pedig elpusztította a mezőgazdasági területeket, és arra kényszerítette a lakosokat, hogy biztonságosabb területekre költözzenek. Vunidogoloa az egyik. Ez volt az első fidzsi falu, amely megtapasztalta az éghajlatváltozás hatásait. A falu 26 házból állt, ahol 32 család élt. A falu helyébe új otthonuk, Kenani került.

Bár Canberra és Brazília azt mutatják, hogy lehetséges nagy népesség áttelepítése, a szakértők kijelentik, hogy az áthelyezés nem olyan tartós megoldás, amely ne kezelné a probléma kiváltó okait.

A tengerszint emelkedéséből adódó csapások elkerülése érdekében a kormányok szerint létezik néhány úgynevezett megoldás. Az egyik a partvonalak újratervezése nagyobb hullámok generálásával, egyes helyeken üledékrétegekkel vagy magasabb helyekre költözéssel. Az áthelyezés azonban nehéz, és jelentős gazdasági, társadalmi és pszichológiai hatással van az emberekre.

 

A Fidzsi-szigeteki tengerszint emelkedése csak egy példa az éghajlatváltozásra. Nem csak egy vagy több országot vagy régiót érint. A hatás elterjed, és már most is terjed az egész világon. Mivel egy globális világban élünk, vonakodva vagy nem, függünk egymástól. A szakértők úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás nagyobb hatást fog okozni, ha a globális közösség nem kezd komolyan fellépni a szennyezés, a természeti környezet túlfejlődése és a természeti erőforrások túlzott felhasználása miatt.

 
 

Ahogy korábban említettük, a Fidzsi-szigetek csak egy példa, nem ez volt az első és nem is lesz az utolsó. Minden cselekedetünk hatással van egymásra. Elkezdhetünk figyelni a Földre, mielőtt túl késő lenne. Tedd fel ezt a kérdést: Engem érdekel a Föld, ugye?